vers.
2010. jan. 12. 21:00 - írta FanniiMary Elizabeth Frye: "Ne jöjj el sírva síromig.."
Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...
Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.
Kategóriák
szimpla bejegyzések
Eddig 4 komment érkezett
(
)
-
1. PierrotTheClown
2010. 01. 12. 22:07Legjobb barátomnak,akit 2 éve októberben ütöttek el,ezt a verset szavalták a temetésén...
Azóta szülei az iwiwjére is ezt tették ki...Nagyon hiányzol...
-
2. Léna
2010. 01. 12. 23:14részvétem :(
nem lehet könnyű, még így két év távlatából sem elviselni a vissza-vissza térő emlékeket :(, hisz tudod, h ott és akkor jó volt Vele... aztán az a valaki nincs többé... :( és ez szomorú :( -
3. Fannii
2010. 01. 13. 15:41sajnálom. =/
-
4. PierrotTheClown
2010. 01. 16. 10:45Semmi gond,jajj nem azért írtam,csak meglepett a vers! =)
De nagyon szép,és köszönöm,hogy kiírtad! =)
Nem akartam,hogy rosszul érezd magad! =)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
