Hihetetlennek tartom ezt.
Komolyan. Hihetetlennek....
Nem tudom mit gondoljak, nem tudom mit érzek. Össze vagyok zavarodva. Nem értem.
Most mi ez?!
Blurry.<3
Everything's so blurry
And everyone's so fake
And everybody's empty
And everything is so messed up
Pre-occupied without you
I cannot live at all
My whole world surrounds you
I Stumble then I crawl
You could be my someone
You could be my scene
You know that I'll protect you
From all of the obscene
I wonder what you're doing
Imagine where you are
There's oceans in between us
But that's not very far
Can you take it all away?
Can you take it all away?
When you shoved it in my face
This pain you gave to me
Can you take it all away?
Can you take it all away?
Well you shoved it in my face
Everyone is changing
There's no one left that's real
So make up your own ending
And let me know just how you feel
'Cause I am lost without you
I cannot live at all
My whole world surrounds you
I Stumble then I crawl
You could be my someone
You could be my scene
Know that I will save you
From all of the unclean
I wonder what you're doing
I wonder where you are
There's oceans in between us
But that's not very far
Can you take it all away?
Can you take it all away?
When you shoved it in my face
This pain you gave to me
Can you take it all away?
Can you take it all away?
Well, you shoved it in my face
This pain you gave to me
Oh, Nobody told me what you thought
Nobody told me what to say
Everyone showed you where to turn
Told you where to run away
Nobody told you where to hide
Nobody told you what to say
Everyone showed you where to turn
Showed you when to run away
Can you take it all away?
Can you take it all away?
Well you shoved it in my face
This pain you gave to me
Can you take it all away?
Can you take it all away?
Well you shoved it in my face
This pain you gave to me
NOOOOOO!
This pain you gave to me
This pain you gave to me
Take it all away
Take it all away
This pain you gave to me
This pain you gave to me
Take it all away
This pain you gave to me
Egyszerűen annyira imádom. =) annyira nagyon nagyon szép. :)
I just want to see you
When youre all alone
I just want to catch you if I can
I just want to be there
When the morning light explodes
On your face it radiates
I cant escape
I love you till the end
I just want to tell you nothing
You dont want to hear
All I want is for you to say
Why dont you just take me
Where Ive never been before
I know you want to hear me
Catch my breath
I love you till the end
I just want to be there
When were caught in the rain
I just want to see you laugh not cry
I just want to feel you
When the night puts on its cloak
Im lost for words dont tell me
All I can say
I love you till the end
Imádom, annyira nagyon szép. : )
Megcsináltuk ezt a rendezvényt, nagyon sokat szevedtem vele, de megcsináltam, csináltuk, és tényleg sajnálom, ha idegességembe valakivel kiabáltam. Remélem senki nem sem haragszik, és nagyon nagyon nagyon megható volt, ahogy mindenki tisztelgett nekem! :')
körülbelül 2 hete ezt írtam:
' Az utóbbi időben nagyon sokat gondolkodom. Nem érzem úgy, mintha igazán élnék. Élek, de csak alig, csak úgy elvagyok.
Meg kell, hogy mondjam szerintem nem sikerül senkinek sem 1 hónap vagy akár 1 hét alatt elfelejteni valakit.
Aug. 27.
Már előtte két nap idegesség. Akár női megérzés vagy ilyesmi, nem tudod. Este, 21óra néhány perc, teljes üresség, semmi sírás. Üresség. Gondolatok nélkül, felgohatatlanul érzed magad. Nem reagálsz semmi botrányosat, beleegyezel, hisz nem fogtad fel.
Aug. 28.
Elész a bulira, hátha jobbb lesz.
Esti sírás, majd éneklés a barátaiddal. Ők sem hiszik el, de a legnagyobb természetességgel csinálják az, amire megkérted őket. Őszintén örülsz, hogy ennyire hihetetlenül aranyosak. Válasz nélkül vagy. Nem szólsz nagyjából semmit, hisz beszélni is alig tudsz.
Helyszín: a telek. 5 jó barát + még egy fő, és te magad. Jól elvannak. Majd elbújsz barátnőddel. Beszélgettek. Kiöntöd a lelked, sírás. Pedig nem akartál sírni, de nem bírtad tovább.
Eddig tudtam írni, tovább nem ment. Nem ment, mert... sírásba tört ki az egész. Lényegtelen. Rájöttem, hogy én nem lennék rendes naplóírásra képes, mert egyszerűen, akár jó, akár rossz történne velem nem lennék megelégedve, vagy hát... hogy is modjam. Lehet bármi is történne sírnék. Mindegy. : )
Az avatóra igazán már vagy egy hónapja készülünk, sőt én már vagy 2, de most ez a két hét teljesen elvette a figyelmemet erről, kicsit mondhatom azt is, hogy boldog voltam a nagyon nagyon nehéz szervezéstől. Megérte, hisz megcsináltuk. : ')
Ez tényleg nagyon sokat jelent nekem. Nagyon sokat.
Majd talán egyszer folytatom, az egészet.... az egész naplóírásosdit, bár lehet nem.
Az a baj, hogy a tovább lépés ( akár egy szó, akár nem... ) nem olyan egyszerű, sőt... mondhatni nehéz, nagyon nehéz. Lényegtelen. Tök oké minden.
Szeretném a félévvel ezelőtti dolgokat vissza.
elgondolkozva rajta....
most tényleg a padlón vagyok. a szó szoros értelmében,
nem tudom, hogy tényleg, hogyan tudnék kijönni ebből a mérhetetlen mély gödörből, pedig már tényleg rám férne.
'... ott ül, ahol 4 hónapja még szerelmével nevettek, beszélgettek, nézve magaelé, merengve, tűnődve az életen. nem tudja igazán, hogy miért is, mi az oka az egésznek. kérdések, és miértek jártak a fejében. nem tudta felfogni igazán. pedig tényleg szerette őt, biztos volt benne, és most minden percben sírógörcs van rajta, nem tud már igazán ugy viselkedni, mint régen, mint akkor... vajon jobb lesz valaha?! mereng. bambul. bár ezek mit sem érnek, hisz most már csak egyedül van. egyedül. magára maradva. ürességet akar, nem szerete mást, ürességet magakörül. nem boldogító, bíztató szavakat, nem nevetést, vidámságot, csak egyedülétet, és gondolkozást. Mindegy merre visz az útja, gondolta, de ez már nem fog megváltozni, mert már egyszer eljátszották ezt vele. nemérti.... miért?! mondja meg valaki, hogy miért? miért kelllett így történnie?
Aztán a lány fogta magát, és a korláthoz lépett...'
Menni fog, én érzem.